Budapest V. kerületét a főváros szívének, Budapest illetve Magyaroszág egyik kereskedelmi és turisztikai központjának nevezik

Számos kerülettel határos: keletről a VI. kerülettel, a VII. kerülettel és a VIII. kerülettel, nyugatról a Dunával, a XI. kerülettel, az I. kerülettel és a II. kerülettel, északról a XIII. kerülettel, délről a IX. kerülettel.

A Belváros története a XI. századig nyúlik vissza - a Dunához közel eső részek ekkoriban kereskedőtelepülést alkottak. A frissen létrejött közösségek a tatárjárás alatt szinte teljesen elpusztultak, a folyó közelsége azonban elősegítette az újabb település létrejöttét, amely gyorsan növekedésnek indult. Fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben önálló, szabad királyi város lett. A török megszállás alatt kereskedelmi jelentősége gyorsan csökkent, Buda visszafoglalása pedig ismét elpusztította szinte a teljes lakosságot.
Az igazi fejlődés a reformkor alatt indult meg újra, ekkoriban egymás után épültek a szebbnél szebb pesti és budai paloták. A XIX. század végére Pest az irodalmi-szellemi élet központjává vált. A fejlődést elősegítette a pesti Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, valamint a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd építésének megkezdése is. Ezután indult meg az a nagyszabású városrendezési program, amely végül kialakította a Belváros mai arculatát. Ekkor épült meg a Szabadság híd és az Erzsébet híd, és a belváros legelegánsabb bevásárló utcája a Váci utca, valamint az Andrássy út is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra pedig elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.